fotó: Bakos Zoltán

 

Sárközi Mátyás (1937) író, műfordító, kritikus

Legendás irodalmi családba született Budapesten, édesapja a tragikus sorsú Sárközi György, édesanyja Sárközi Márta, nagyapja Molnár Ferenc. 1945-ben bátyjával (Horváth Ádám filmrendező) együtt a Gaudiopolis lakói voltak. Az 1956-os forradalom után nyugatra menekült és Angliában telepedett le, ahol 1963-ig újságíróként dolgozott. 1957-1961 között a londoni St. Martin Képzőművészeti Akadémia könyvillusztrátori szakán tanult, majd a BBC magyar osztályán dolgozott. 1963-1966 között a müncheni Szabad Európa Rádió , 1966-1977 között ismét a BBC magyar osztályának munkatársa, 1977-2004 között külső munkatársa volt. 1972-1994 között Londonban képzőművészeti galériát működtetett. 1981-1984 között a Londoni Egyetemen irodalmat és történelmet tanult. Magyarországon a rendszerváltás óta jelennek meg könyvei.

Főbb művei

Közel és távolban (elbeszélések) 1963, Korok és körök (tárcák) 1972, A Rákosi-korszak irodalompolitikája (tanulmány) 1980, Színház az egész világ (Molnár Ferenc regényes élete) 1995, Feljegyzések a zöld füzetből (napló) 2001, Micsoda életek! - Emigránsok Angliában (esszék) 2008, Párban magányban (esszéregény) 2012, '34, '44, '56, plusz (novellák) 2016

Főbb díjai

József Attila-díj (1994), A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2009), A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2013)

 

"A Látóhatár 1956. november-decemberi száma a forradalmat ünnepelte volna, de vezércikke már csak arról tehetett ígéretet, hogy október huszonharmadika mindig élni fog a magyarság szívében. 1956. december 18-án a lap számára Cs. Szabó László elbeszélést írt Bujdosó Mária címmel. Érzelmes történet ez Józsefről, az ácsról és Máriáról, akik egy kisdeddel szöknek át a lápon Ausztriába. A férfi megsebesül, de Gáspár, a határőr egy tanyára vezeti őket, ahol Menyhért, az angol orvostanhallgató beköti a sebét, és Boldizsár, az amerikai hadseregből leszerelt, Burgenlandban élő néger katona teherautón felviszi őket Bécsbe. Ott, rokoni háznál, a serdülő ifjú János van otthon, aki részt vesz a csecsemő fürdetésében. Értsd: Szent János víz alá tartja a gyermeket. Régebbi versötlet alapján született a novella, de érezhető, hogy az író ezúttal szépprózaként megfogalmazva, gyorsan vetette papírra. [Bujdosó Mária a címe a Félszáz ének és egy játék című Cs. Szabó-kötet 1950-re datált versének is, amely a kommunista Magyarországról aknazáron át menekült Józsefről és Máriáról szól.] 1960-ban bevette a Halfejű pásztorbot görög naplója mögé illesztett hat történet közé, csak apró változtatást végzett egy mondatán, s a Bujdosó Mária harmadízben ismét szerepelt A nyomozás című, 1966-os Cs. Szabó-kötetben. Szerzője kétségtelenül szerethette, jó írásának tarthatta, bizonyára az alapötlet eredetisége miatt is. " ( Csé , részlet)