Végh Attila (1962) költő, filozófus

Kötetei

Az ügyész sétája (versek) EPL 1999; Fényérték (filmkritikák), Magyar Ház 2000; A süllyedés metafizikája (filozófiai esszék), Kairosz 2001; Óda a nemléthez (versek), EPL 2001; A növényvilág ékszerei (természetfotó-album), Szaktudás 2002; Tiltott építkezés (versek), Parnasszus -FISZ 2003; A láthatatlan part (versek), Ráció 2004; A kígyó b ő re (dialógusok Vasadi Péterrel), Kortárs 2005; Az unatkozó angyal (filozófiai esszék), Ráció 2005; Elszakadás (versek), Magyar Napló 2006; Li mester könyve (kisprózák) Napkút 2006; Hamuszáj (versek) Magyar Napló 2008; Közelítések (fotók - esszék) Napkút 2009; A torzó tekintete (filozófiai tanulmányok) Éghajlat 2010. Parmenidész-töredékek (fordítás, tanulmány) Attraktor, 2010 Virrasztó Jenő álmai (novellák) Magyar Napló, 2012

Főbb díjai

Bertha Bulcsu emlékdíj (2007), Quasimodo-oklevél (2008, 2010) A Tokaji Írótábor Nagydíja (2011) József Attila-díj (2012)

 

Valahogy így

A magányt kibírni csak egyedül lehet.
Ez a varázsige. Kimondom és kezdődik.
Villám csap a bérelt szobába,
a falban ujjnyi repedés szalad,
szétgyökerező vágy,
ha elér, tudom, szívütés villámlik át,
elcsavarodnak a fák,
sárgán sziszegő ókori füvek közt
az utak összegabalyodnak,
fémlemezeket vérez a nap,
a föld magába fordul,
emészti a törmelékeket,
belélegzi hajad illatát,
leinti combjaid feszült dallamát
a Kökörcsin utcai éjszakában,
akkor majd meglátom a szürke idegent,
rám mutat, és azt mondja, nézz szét,
minden ledőlt már körülötted,
csak ennyi vagy, széplelkű gyilkos,
gondolkodó holttest, szóval
készülj föl, mert ez most nem álom,
ne kérdezd, honnan hívhatnád vissza magad,
hogy a fényostor úgy érjen, ahogy kell,
hogy miféle rendjét kövesd a megadásnak,
amikor majd elhagynak emlékeid,
mert nincs visszaút innen,
a versekbe csomagolt fényt
szeretteidtől szívtad el,
és fogadok, hogy most, az utolsó órán is
leülsz és verset írsz,
hogy visszavond az átkot,
te sárkányszívű poéta,
csalódott vámpír.